Most egy kicsit arról szeretnék írni, hogyan indulok neki a Krungopolis felvételeinek, melyek azok a lépések, amelyek révén könnyebben mehet a sávok rögzítése.
Irodista múltamból fakadóan Excel-buzeráns vagyok, így a céges projektszemléletet megpróbálom átültetni a kreatív munkára is, ami annyit jelent magyarul, hogy Excel táblában foglalom össze a lemez részleteit :) Ez az előző lemeznél is bevált, valamint más stúdióknál is láttam, hogy ha még csak papír alapon is, de dokumentálják a rögzítés és keverés minden egyes mozzanatát, ún. track sheeteket alkalmazva. Én is valami hasonlót használok, de inkább áttekintő módon.
Első körben érdemes összeszedni azt, hogy a lemezen melyik számok szerepelnek majd, és hogy megközelítőleg milyen hosszúak az egyes dalok. Ezt az alábbi módon vezetem:
A következő lépésben érdemes összeállítani, hogy melyik hangszert milyen mikrofonnal vesszük majd fel, és hogy ezek a mikrofonok melyik bemenetbe fognak kerülni. Ezt azért jó összeszedni, mert később, amikor majd tekeregnek a kábelek a padlón, könnyebben tudunk eligazodni közöttük. Ez az én esetemben így néz ki:
Egy kis magyarázat:
t.Bone Bass = A t.Bone DC1500 dobmikrofonszett lábdob mikrofonja
t.Bone= A t.Bone DC1500 dobmikrofonszett 4 dinamikus mikrofonja (tamra/pergőre)
AT2035 LDC= Audio Techinca AT2035 nagymembrános kondenzátormikrofon
t.Bone SDC= a t.Bone DC1500 szett kismembrános kondenzátormikrofonjai
Oh= Overhead
Mixer 1&2= A Soundcraft keverő bemenetei
Végül pedig azt gyűjtöttem ki, hogy melyik számokban melyik hangszerek fognak majd szerepelni, illetve olyan alapvető információkat írhatunk még ide, mint pl. tempó, hangnem, moduláció. Ezt érdemes kinyomtatni, és valahova kiakasztani, hogy tudjuk követni a projekt haladását, illetve jegyzetelhetünk is, valamint lehet egy kimondott mixing sheet-et is nyomtatni, hogy ha keverünk, ide írhassuk az ötleteket, észrevételeket. Ha valamelyik dalban valamelyik hangszer biztosan nem fog szólni, kisatíroztam az arra vonatkozó mezőt, hogy ne legyen belőle félreértés:
De nem csak Excelből áll a világ, magában a DAW-ban is van mit tenni (figyelem!! a projekt kifejezést innentől kezdve a Reaperen belül használatos fájlokra fogom használni):
Legelőször azt kellett eldöntenem, hogy milyen elrendezésben fogom a dalokat kezelni. Először megpróbáltam, hogy a Reaper subproject nevű funkciójával egy főprojekten belül létrehozok alprojekteket, és minden dalnak lesz egy ilyenje, és akkor majd milyen könnyű lesz a dalok hangzásának egységesítése - gondoltam én -, de hosszútávon valahogy nem tűnt kezelhetőnek ez a módszer, így marad az egy szám-egy projekt felállás.
A Reaper egyik hasznos funkciója, hogy szinte mindenről készíthetünk sablont, például ha egy gitárt szeretnénk felvenni 2 mikrofonnal, és azt több projektben is szeretnénk alkalmazni, lehetőségünk van az összeállított sávokat sablonként elmenteni (jobb klikk a sávra/sávokra > Save tracks as track template...).
Amint láthatjátok, van ott egy Krungopolis drum group nevű sablon, amit direkt a lemezhez készítettem, ha rákattintok, automatikusan létrehozza a sávokat ahhoz a dob setuphoz, amit a lemezen fogok használni:
Ennek a nagy előnye, hogy amint a Routing Matrix (kapcsolási tábla / alt+R) is mutatja, előre ki lehet osztani, hogy a sablon mely sávja melyik bemenetet használja, nem kell minden egyes új projektnél újra és újra kiosztani ezeket az bemeneteket.
Természetesen nem csak sávokról, sávcsoportokról lehet sablont készíteni, hanem teljes projektekről is. Ezt használom én is, így a leggyorsabb, és ha a végén egy-egy projektnél maradnak kihasználatlan sávok, mert pl. az adott dalban nincs is dob, kitörlöm őket, vagy éppen adok hozzá, ha új ötletem támad. Ez a funckiót a File/Project templates... menüpontban érhetitek el.
Érdemes külön színkódokat kitalálni az egyes sávfajtákhoz, pl. folderek, MIDI sávok, vagy éppen fejhallgató sendek esetében. A színeket a sávra job klikkel kattintva a Track color... menüpontra kattintva választhatjuk ki.
Itt látszik, hogy a sávok csoportosítását (folder track-ek) is előre megcsináltam, hogy később átláthatóbb legyen a mix. A színkódok is sokat segítenek, érdemes magunknak kitalálni, hogy pl. a több sávot tartalmazó "folderek" milyen színűek legyenek, hogy vizuálisan is könnyen tudjunk tájékozódni.
Ha ez megvan, érdemes egy takk jelet beállítani. Bár a Reapernak van egy saját metronómja, sajnos nem túl kiforrott, például nem lehet szabályozni, hogy melyik fejhallgatóban mennyire szóljon. Ennek megkerülésére létrehozható egy Click source, ami a projektben beállított tempo szerint rendereli a metronóm hangját, amit külön sávként kezelhetünk. Így már van lehetőségünk a metronóm jelét bárhova küldeni, sőt, akár automatizálni is, így pl. ha egy halk résznél félő, hogy a fülesből kiszűrődő metronómot beveszi a mikrofon (pl. a szám végén), ott automatizálással lehalkíthatjuk előre a takkot.
Amit még előre el lehet készíteni, az a szerkezetek leírása vagy digitálisan, vagy papíron, hogy a tracking során legyen mihez tartani. Egyelőre nem minden számnak van meg a kiforrott struktúrája, így ennek nem álltam neki komolyabban, viszont amiben ez segít, az a projekten belüli markerezés elősegítése. A markerekkel tudjuk jelölni, hogy az adott dal melyik szekciójánál járunk, ezek között ugrálva tudunk navigálni a projekten belül. Ez azért hasznos, mert pl. felvételkor szeretnénk egy refrént többször felvenni, és így könnyedén kijelölhetjük a kezdőpontot, ha a markerek be vannak állítva. Markert az M billentyű lenyomásával hozhatunk létre, az időcsíkon bal klikkel kijelölve a helyét, vagy ott jobb klikkel a helyi menüből kiválasztjuk az Insert marker... funkciót
Ha tempóváltás, vagy metrumváltás is van az adott helyen, pluszban be kell szúrni egy Tempo/time signature marker nevű markert, amin be kell állítani a változásokat. Az egyik számban lesz egy polimetrikus rész, ahol három ütem 4/4 és egy ütem 2/4 fog váltakozni párszor, azt így oldottam meg:
A zölddel jelölt rész egy úgy nevezett region (=régió), ami szintén arra való, hogy megjelöljük a különböző szerkezeti elemeket, ám lehetőséget ad arra, hogy az egyes régiókban lévő hangokat és markereket egymáshoz képest szinkronban mozgassuk. Tehát pl. ha ez a négyszer ismétlődő polimetrikus középrész nem a mostani helyén lesz, arrébb szeretném tenni, akkor magát a régiót kell átmozgatnom, és az viszi magával a benne lévő összes markert és metrumváltást, mondjuk ehhez be kell kapcsolni a Ripple editing nevű funkciót. Bár most egy kicsit elkalandoztam, de érdemes erről is szót ejteni, mert pl. dalírásnál egy kimondottan hasznos funkcióról beszélünk, amellyel gyorsan lehet a szerkezeteket variálni.
Ezzel el is érkeztünk ahhoz a ponthoz, ahol már a sávokat kezdjük felvenni. Megérkeztek a hiányzó cuccok (SM57, MIDI mesterbillentyű), a következő bejegyzéseben neki is vágok a dobmikrofonozásnak.
Ha bármilyen kérdésetek felmerül a Reaperrel, vagy bármivel kapcsolatban, a kommentek között megvitathatjuk :)